Egyetemi mozgalmak
Október közepétől kezdve az egyetemeken és főiskolákon lázas hangulat uralkodott, ami rövidesen átterjedt a diákok fiatalabb korosztályára is. 1956. október 16-án a szegedi egyetemisták gyűlése kimondta, hogy kiválik a DISZ-ből, és megalakítja a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét (MEFESZ). Okt. 22-én a budapesti, a miskolci, a pécsi és a soproni egyetemeken megtartott diákgyűlések szintén határozatot hoztak a MEFESZ-hez való csatlakozásról, és pontokba foglalták követeléseiket. Ezekhez a megmozdulásokhoz csatlakoztak a Műegyetem hallgatói is.Október 22-én a különböző egyetemek küldötteiket a Budapesti Műszaki Egyetemre irányították, ahol egy nagygyűlés zajlott le. Az egyetemisták itt elhatározták, hogy másnap délután 3 órára a lengyel néppel szimpatizáló tüntetést hirdetnek Budapesten. (1956 júniusának végén a lengyelországi Poznan városában munkásfelkelés tört ki, amit ugyan a kormányerők vérbe fojtottak, de a megingott hatalmú sztálinista pártvezetést leváltották, és az addig mellőzött Wladyslaw Gomulka lett a lengyel kommunista párt új vezetője. Gomułka Moszkva ellenében Nagy Imre magyarországi reformjainak mintájára a diktatúrát enyhítő demokratikus reformok bevezetését kezdte meg Lengyelországban. Gomulka reformjaira Moszkva fegyveres beavatkozással fenyegetőzött, mire október 19-én számos lengyel városban szovjetellenes tüntetések kezdődtek.) A demonstráció helyszíneként a lengyel-magyar barátságot jelképező Bem József szobrát jelölték meg. A diákgyűlés elfogadta az egyetemisták híres 16 pontos követeléseit is, amelyek már független, demokratikus Magyarország-képükkel jócskán túlmutattak a pártellenzék antisztálinista elképzelésein.