Nincs meghallgatható hanganyag
1956-hoz kapcsolódó események, személyek, fogalmak magyarázatai

Forradalomból szabadságharc

Az országban zajló tüntetésekre reagálva a Magyarországon tartózkodó szovjet katonai alakulatok parancsot kaptak a felkelőkkel szembeni harci cselekményekre. A felkelés fegyveres harccá változott. Az egyenlőtlennek tűnő harcot a felkelők eleinte sikeresen vették fel, a gyalogsági fedezet nélküli páncélosokkal. A város különböző pontjain felkelőközpontok alakultak, majd országos szintűre terjedt a tüntetés. Október 25-én délelőtt fegyvertelen tömeg vonult a Parlament elé, akikre a karhatalmi erők és a szovjet páncélosok golyózáport zúdítottak. A forgalmasabb helyeken barikádokat emeltek, a középületekről leszedték a hatalmi jelképeket. Az október 25-re Budapestre érkezett szovjet vezetők, Mikojan és Mihail Szuszlov leváltatta Gerőt a párt éléről és Kádár Jánost nevezte ki helyette. 26-án a harcok is országos szintűvé váltak. Ezen a napon történt többek között a mosonmagyaróvári sortűz, amely több mint száz áldozatot követelt, valamint az esztergomi sortűz a Sötét-kapunál. Felgyorsult a hadsereg szétesése is, Maléter Pál ezredes, a Kilián laktanya parancsnoka kijelentette, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni. A szovjet és a magyar katonai vezetők, látva a felkelők ellenállását, a tárgyalások mellett döntöttek.
Kapcsolódó fejezetek:
Sortűz a Sötét-kapunál